Sajtó sarok
visszaTájékoztatás
2010 október 11.
A Hévízi tó és más karsztforrások és karsztkutak sem érintettek a kolontári vörösiszap szennyeződéstől
A kolontári (Ny-Magyarország, Ajka térsége) vörösiszap-tárolónál 2010 október 4-én gátszakadás történt, fizikai és vegyi hatásával emberéleteket oltva ki. A kiömlött lúgos zagy, iszap először nyugat felé haladt a Torna patak völgyében, majd elérve az észak felé folyó Marcal folyót felhígulva és részben semlegesítve a Rába folyón keresztül a Dunába jutott.
A baleset helyszínétől a Hévízi tó déli irányban 40-41 kilométerre helyezkedik el, egy másik vízgyűjtőn, melynek a befogadója a Balaton. Így a katasztrófa következményei felszíni vízfolyásokon keresztül sem a Hévízi-tó, sem a Balaton térségét nem érintették.
A Hévízi tó vizét részben a Keszthelyi hegység és részben a Déli-Bakony karsztos vidékein lehullott csapadékból kapja. A karsztvizek jelentős része különböző útvonalakon a felszín alatt nagy mélységben folytatja útját a Zalai-medencében, nagy területen összegyűjtve a földi (geotermikus) hőt, majd több ezer és több tízezer éves útja végén a Hévízi-tóban jut ismét a felszínre. A víz útja során olyan természetes oldott anyagokban gazdagodik, melyek biztosítják a víz gyógyhatását.
A kolontári baleset helyszínén a karsztkőzetek több-száz méteres mélységben vannak, vastag agyagos rétegekkel elszigetelve a baleset felszíni és felszín-közeli vizeitől.
Így tehát a Hévízi tó, de a térség valamennyi karsztforrása, — ideértve a Balaton környéki forrásokat is, (pl a Tapolcai tavas-barlang forráscsoportját is), — sem a felszínen, sem a felszín alatt nem kapcsolódik a sajnálatos balesetet szenvedett térséghez.Úgyszintén nem juthat a kolontári szennyeződés a Hévízi tótól távol eső, a kolontári területhez legközelebbi karsztos ivóvízművekhez, karsztos termálfürdőkhöz sem. Ezek eddig is, ezen túl is rendszeres kémiai és közegészségügyi ellenőrzés alatt voltak és lesznek, tökéletes garanciát biztosítva egyúttal a többi, szennyeződési helytől távolabbi vízhasználó számára is.
Tóth György
hidrogeológus
Magyar Állami Földtani Intézet
(Geological Institute of Hungary, Hungarian Geological Survey)
a „Hévízi-tó és Felszínalatti Vízgyűjtőjének Környezetvédelmi Alapítvány” kuratóriumának elnöke
A kolontári (Ny-Magyarország, Ajka térsége) vörösiszap-tárolónál 2010 október 4-én gátszakadás történt, fizikai és vegyi hatásával emberéleteket oltva ki. A kiömlött lúgos zagy, iszap először nyugat felé haladt a Torna patak völgyében, majd elérve az észak felé folyó Marcal folyót felhígulva és részben semlegesítve a Rába folyón keresztül a Dunába jutott.
A baleset helyszínétől a Hévízi tó déli irányban 40-41 kilométerre helyezkedik el, egy másik vízgyűjtőn, melynek a befogadója a Balaton. Így a katasztrófa következményei felszíni vízfolyásokon keresztül sem a Hévízi-tó, sem a Balaton térségét nem érintették.
A Hévízi tó vizét részben a Keszthelyi hegység és részben a Déli-Bakony karsztos vidékein lehullott csapadékból kapja. A karsztvizek jelentős része különböző útvonalakon a felszín alatt nagy mélységben folytatja útját a Zalai-medencében, nagy területen összegyűjtve a földi (geotermikus) hőt, majd több ezer és több tízezer éves útja végén a Hévízi-tóban jut ismét a felszínre. A víz útja során olyan természetes oldott anyagokban gazdagodik, melyek biztosítják a víz gyógyhatását.
A kolontári baleset helyszínén a karsztkőzetek több-száz méteres mélységben vannak, vastag agyagos rétegekkel elszigetelve a baleset felszíni és felszín-közeli vizeitől.
Így tehát a Hévízi tó, de a térség valamennyi karsztforrása, — ideértve a Balaton környéki forrásokat is, (pl a Tapolcai tavas-barlang forráscsoportját is), — sem a felszínen, sem a felszín alatt nem kapcsolódik a sajnálatos balesetet szenvedett térséghez.Úgyszintén nem juthat a kolontári szennyeződés a Hévízi tótól távol eső, a kolontári területhez legközelebbi karsztos ivóvízművekhez, karsztos termálfürdőkhöz sem. Ezek eddig is, ezen túl is rendszeres kémiai és közegészségügyi ellenőrzés alatt voltak és lesznek, tökéletes garanciát biztosítva egyúttal a többi, szennyeződési helytől távolabbi vízhasználó számára is.
Tóth György
hidrogeológus
Magyar Állami Földtani Intézet
(Geological Institute of Hungary, Hungarian Geological Survey)
a „Hévízi-tó és Felszínalatti Vízgyűjtőjének Környezetvédelmi Alapítvány” kuratóriumának elnöke
