Tófürdő


visszaA hévízi kincs

A Hévízi Gyógytó élővilága a víz hőmérséklete, sajátos vegyi összetétele és a tavat körül vevő a különleges környezet miatt egyedi. A növény- és állatvilág néhány érdekes faja Magyarországon csak itt található meg a szabadban. Moszatok, algák (főleg kékalgák), kénbaktériumok, sugárgomba, tengermelléki káka. A víz és az iszap mikroorganizmusai, illetve anyagcseretermékeik nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez, valamint a különböző baktériumtörzsek antibiotikus, fertőtlenítő hatást is biztosítanak. A tó növényvilágának leglátványosabb tagjai a tündérrózsák. Az őshonos fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) alfaj mára már kiszorult a tóból viszont a tó vizét a Balatonba és a Zala folyóba elvezető lefolyóban még tömegesen él. A vörös tündérrózsa (Nymphaea rubra var. longiflora) telepítése 1898 és 1906 közötti időszakra tehető és Lovassy Sándor nevéhez fűződik, aki a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára volt. Több faj telepítésével kísérletezett de csupán a vörös tündérrózsa volt életképes, amelynek azóta igazi otthonává vált a tó. A tündérrózsa védett növénye a tónak, a növényt bolygatni, virágát leszakítani tilos!

A tó állatvilága is igen változatos, a parányi egysejtűektől a gerincesekig sokféle faj él itt.
Víztisztító kerekesférgek, a vízicsigák és halak fontos táplálékai a planktonrákok, szitakötők, levél- és virágbogarak, valamint több lepkefaj.


Az apró állatkákon és csigákon kívül alig néhány halból és kétéltűből áll a tó magasabb rendű állatvilága. A tó őslakója a mocsaras nádast kedvelő kárász (Carassius carassius) és az apró pikkelyű compó (Tinca tinca), dévér keszeg (Abramis brama), a felszínen rovarászó jász (Leuciscus idus). A kétéltűek között békák, mocsári teknős (Emys orbicularis), récék is feltűnnek, a Balaton befagyásakor ide menekülnek a bütykös hattyúk (Cygnus olor), a dankasirályok (Larus ridibundus) és néha még a szárcsák (Fulica atra) is. Az emlősök közül a vízicickány (Neomys fodiens) a kishalakat, az erdei cickány (Sorex araneus) a rovarokat fogyasztja. Három betelepített halfaj él még a tóban, a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis), a gyötrő szúnyog (Aedes vexans) valamint az ezüst kárász (Carassius auratus) és a lefolyóban él az ikrát pusztító naphal is.

Ezek a kis lények a fürdőzőket egyáltalán nem zavarják, létezésükről csak a kitartó fürkészés során szerezhetünk tudomást.

A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház vagyonkezelésében álló Hévízi Gyógytavat nemzeti kincsként tartjuk számon.

Forrás: Hévíz és környéke, Nereus Kiadói Bt., 2006

1. oldal 2. oldal

Webshark
Copyright 2007 Spa Hévíz Oldaltérkép| |Adatvédelmi elveink|Impresszum|Közérdekű adatok
Sajtó sarok Elismerések Alapítványok Partnerek Állásajánlatok