8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1. Tel.: +36 83 501 700, Fax: +36 83 540 144
Időpont kérhető: 8:00-14:00, Tel.: +36 83 501-717, E-mail: elojegyzes@spaheviz.hu
Időpont kérhető: 9:00-12:00, Tel.: +36 83 343 481, E-mail: elojegyzes@spaheviz.hu
A baktériumok a tó élővilágának domináns elemei, a gyógyhatással is kapcsolatban állnak. Számos csoportjukat megfigyelhetjük a vízben. Jellemző kékmoszatok a fonalas kékalgák (Oscillatoria princeps, O. tenuis, O. jasoruensis, O. chlorina, Spirulina major). Karakterisztikus jelenség, hogy a kékmoszatok fele melegvízi, stenoterm faj. Két melegvizeket kedvelő kékalga (Pseudanabaena papillaterminata, P. crassa, Anomoeoneis serians) Magyarországon csak itt fordul elő.
A bakteriális bevonatok a Hévízi-tó jellegzetes képződményei, kráterének falát 1,5 m mélységtől egészen a forrásbarlang szájáig főként Thiothrix sp. és Beggiotoa sp. bevonat borítja. Ezek, más kénbaktériumokkal együtt fontos szerepet játszanak a tó kénanyagcseréjében {Kénbaktériumok (Beggiatoa minima, B. alba), kén oxidálók (Thiobacillus sp.), Szulfátredukálók (Desulfovibrio sp.)}. Jelentősek az Aktinomicaeták (Streptomyces sp., Micromonospora sp.), melyek közül a Micromonospora heviziensis, mely erőteljes fehérje- és cellulózbontó a világon csak a Hévízi-tóban található, egy másik pedig (Microbispora amethystogenes) világviszonylatban is csak kevés tóból kimutatható a sejtjeiben jódkristályokat felhalmozó baktérium. Eme baktérium a bányászat következtében a tóból a 80-as évek vége óta nem kimutatható.
A tó más baktériumaira is hatással volt a jelentős környezetváltozás. A Micromonospora carbonacea és a M. chalcea a 90-es években a tóból szintén nem volt kimutatható. Az új összetételű Aktinomicaeta közösségnek pedig a Micromonospora purpureochromogenes lett a domináns tagja, a M. heviziensis visszaszorult.
A Streptomyces baktériumok között valószínűleg antibiotikum termelők is megtalálhatók.
A zöldalgák - közülük is elsősorban a Chlorella fajok - az egész tóban előfordulnak, kivéve a forrásbarlang környékét.
A kovamoszatok közül a Navicula cryptocephala és a N. capitatoradiata gyakori előfordulású a tóban.
A Hévízi-tó fitoplanktonja rendkívül faj szegény és kis biomasszájú, ennek megfelelően a tó trofitás foka oligotrof-mezotrof tartományon belül változik.
Számos ültetett-betelepített dísznövény és spontán betelepült, behurcolt vízi növény él még a területen.
Kiemelkedő a sétány mentén létesített platán (Platanus x hispanica) fasor, melyet század eleji képeken is láthatunk és azok a koros fák, melyeket a platánsorral közel egy időben ültettek (kőris - Fraxinus ang. ssp. pannonica, mocsárciprus - Taxodium distichum, kínai ősfenyő - Metasequoia glyptostroboides, Abies és Picea nemzetség fajai).
Ritkaságai közé tartoznak a mocsárciprus - Taxodium distichum, kínai ősfenyő - Metasequoia glyptostroboides, páfrányfenyő - Ginkgo biloba, kaliforniai nagymagvútiszafa - Torreya californica, kaliforniai gyantásciprus - Calocedrus decurrens, atlasz-cédrus - Cedrus atlantica, mandzsu áltiszafa - Cephalotaxus harringtonii, tengerparti óriásfenyő - Sequoia sempervirens, csüngő gyertyán - Carpinus betulus "Pendula", csüngő bükk - Fagus sylvatica "Pendula". A cserjék között is találunk gyűjteményes kertekbe illő, különleges fajokat is, mint a borostyán termő alakját Hedera helix "Arborescens", keleti mahóniát Mahonia bealei, kései végzetfát Calocedrus decurrens, nagyvirágú liliomfát - Magnolia x soulangiana és idős kora, szép fejlettsége révén értékes egyedeket (japán kecskerágó - Euonymus japonicus, örökzöld bangiták - Viburnum rhytidophyllum, tiszafák - Taxus baccata).
